Dokumentumok

Pedagógiai Program

A PÉCSI MESZESI ÁLTALÁNOS ISKOLA
VASAS-SOMOGY-HIRDI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA

ATIPIKUSAN FEJLŐDŐ TANULÓKAT
NEVELŐ-OKTATÓ
SOMOGYI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK SPECIÁLIS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2022. DECEMBER

Pécsi Meszesi Általános Iskola Vasas-Somogy-Hirdi Általános Iskolája

Somogy telephely | 7691 Pécs, Somogy utca 86.

MOTTÓ

"... az autizmus ellen vívott harc emberfeletti, de ha senki sem bízik benne, hogy meg tudjuk mászni a hegyet, akkor valószínűleg még fontolóra sem vesszük soha, és a segédeszközökre sem vetünk egyetlen pillantást sem. Az én filozófiám az, hogy nem mindenki jó hegymászó, de helyes felkészítéssel mindenki képes pár lépéssel többet megtenni annál, mintha nem is létezne a feladat."

                                                                                                                                                            (Donna Williams)

1. GYERMEKKÉP, BEISKOLÁZÁS

Autizmus spektrum zavarral élő tanulóink beiskolázási körzete Pécs, valamint fenntartói egyeztetéssel, Baranya megye. A felvételi körzethatár a fenntartó által évente kerül meghatározásra. Intézményünk tanulócsoportjaiba azok a tanköteles tanulók kerülnek felvételre, akik életvitelszerűen az általános iskola körzetében laknak, illetve a szakmai alapdokumentumban szereplő SNI tanulók és a Megyei Szakértői Bizottság ellátó helyként kijelöli a Somogy u.86. telephelyet.

A szakmai alapdokumentum szerint:

• 7691 Pécs, Somogy utca 86.
• általános iskolai nevelés-oktatás
• nappali rendszerű (felvehető maximális tanulói létszám: 160 fő)
• alsó tagozat, felső tagozat  (2021-2022 TANÉVTŐL CSAK ALSÓ TAGOZAT)
• 1 évfolyamtól 8 évfolyamig
• a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (autizmus spektrumzavar, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) nappali rendszerű (felvehető maximális tanulói létszám: 32 fő)

Tanulóinknál az alap diagnózis gyakran társul egyéb nehézségekkel:

- szenzoros ingerfeldolgozás zavara (túlérzékenység vagy ingerkeresés a hallási, látási, tapintási, szaglási,  ízlelési és proprioceptív csatornán),
- figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD),
- szorongás,
- tanulási nehézség,
- tic zavar
- beszéd és egyéb fejlődési zavar.                                                                                                                        

Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával és nevelésével kapcsolatos feladatok ellátását a részben kötelező és nem kötelező órák szervezésével biztosítja, amelyeken a felzárkóztatás, képességkibontakoztatás céljából a tanult ismeretek rögzítése, egyéni megsegítésekkel történő automatizálása zajlik. A speciális ellátási szükségletű tanulóknak a tanulási zavar fajtájától és súlyosságától függően különleges gondozási igényei vannak. Az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges, lassúbb ütemű fejleszthetősége miatt a pedagógustól a gyermekek együttnevelése nagyobb mértékű differenciálást, kiegészítő, fejlesztő, korrekciós célú pedagógiai eljárások, egyéni fejlesztések alkalmazását teszi szükségessé. 

Az autizmussal élő tanulóinkra jellemző a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek sajátos hiányossága, a használt beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedésszervezés és -kivitelezés képességének minőségi sérülése, valamint a csipkézett képességprofil.

A felvételi folyamat a somogyi telephelyre két lépcsős:
1. A kapcsolatfelvételt követően a szülő/gondviselő iskolalátogatást tesz.
Megismerkedik a fizikai környezettel, az intézmény dolgozóival, tájékozódik a jövőbeni lehetőségekről.

2. Az iskola a gyermek számára bemutatkozó levelet küld – vizuális segítség a frusztráció csökkentésére – majd a megfelelő felkészítést követően, szülői támogatottság mellett történik az első iskolai látogatás.

A gyermekről előzetes információkat, adatokat gyűjtünk egy általunk összeállított Szülői kérdőív segítségével.
A kérdőívvel az erősségeket és a kihívást jelentő területeket kívánjuk feltérképezni.

2. TÖRVÉNYI HIVATKOZÁS

• Az intézmény alapdokumentuma
• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény különleges bánásmódot igénylő gyermekeket és tanulókat érintő 4. § 13. pontja
• A gyermekek jogairól szóló egyezmény (1991. évi LXIV. törvény)
• 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól
• 2020. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
• Autizmussal élő személyek jogi chartája (Hága, 1992.)

3. AZ AUTIZMUS SPEKTRUMZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓINK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK ALAPELVEI, AZ AKTÍV TANULÁS TÁMOGATÁSA

Az autizmusspecifikus nevelés-oktatás alapja tanulóink egyéni szükségleteinek megértése, figyelembe vétele.

Az oktatási környezet egyénre szabott adaptálását olyan minőségben igyekszünk megvalósítani, hogy a gyermekek szokatlan viselkedései enyhüljenek, a tanulási teljesítményük javuljon.

A szociális interakciók, a kommunikáció értését és használatát kívánó helyzetek, átszővik az iskolai életet, ebből adódóan tanulóink sérülésspecifikus támogatása a habilitációs órákon és az iskolai élet minden színterén, tanórai és tanórán kívüli helyzetben is megvalósul.

Intézményünk valamennyi közösségét (munkatársak, szülői közösség, kortárs közösség) informáljuk az autizmussal kapcsolatos alaptényekről és a támogatás alapvető stratégiáiról. Heti gyakorisággal team munkában megbeszéljük az aktuális nehézségeket és azokra közösen gondolkodva keresünk alternatív megoldásokat.

Az iskolai élet színterein alkalmazzuk a támogatás alapvető stratégiáit, módszereit. Például egyénre szabott motivációs rendszer, strukturált környezet, vizuális környezeti támpontok, zavaró környezeti ingerekkel szembeni védelem, a beszédet kiegészítő alternatív kommunikációs eszközök. (írott, képes vagy tárgyi szimbólumok)

Az egyéni fejlesztési terv megvalósítása érdekében a tanulók nevelésében-oktatásában részt vevő valamennyi szakember tájékozott annak tartalmáról. Az egyéni fejlesztési terv megvalósulását autizmus ellátásban jártas gyógypedagógus koordinálja a tanuló és a szülők folyamatos bevonásával.

A családokkal való folyamatos együttműködés sikerességünk egyik alapfeltétele.
Célja a családok terheinek csökkentése, a kölcsönös információnyújtás, a módszerek otthoni és intézményi alkalmazása közötti folyamatosság biztosítása.

Törekszünk arra, hogy a tanuló pozitív tapasztalatokat szerezzen a közösségben való részvételről. Ennek érdekében rendszeresen pozitív visszajelzést biztosít a tanuló teljesítményének, erőfeszítésének értékelése.

A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanultak egész életen át történő megfelelő alkalmazhatósága, különös tekintettel a következő területekre: önkiszolgálás és önellátás, spontán kommunikáció, tanulás, munkavégzés, szabadidő, társas kapcsolatok, közösségi élet.

A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében az információkat szűrnünk kell, mert a tipikusan fejlődő gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autizmus spektrumzavarral élő gyermek számára esetenként nehéz tananyagot jelent.

Tanulóink az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyagot esetenként speciális módszerek (napirend, szociális történet) segítségével sajátítják el.

Az érintett gyermekek jellegzetes gondolkodási nehézségei és rugalmatlansága miatt kiemelt fejlesztési feladatnak tekintjük az elsajátított ismeretek alkalmazását, valamint a változatos problémamegoldási módszerek tanítását.

A fejlesztési célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben értelmezzük, és e szerint illesztjük be az egyéni fejlesztési tervekbe.

A tanulóink fejlesztési céljai, a fejlesztési tervekben, hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyén fejlettségének szintjén). A veszélyeztető viselkedések kezelése más, elfogadható viselkedések kialakításával a célok hierarchikus rendjében alakul:

az ön- (esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése,

a családi életet akadályozó viselkedések kezelése,

a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása,

az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása.

4. AZ ÁLTALUNK ALKALMAZOTT SPECIÁLIS MÓDSZEREK A NEURODIVERZ MŰKÖDÉSSEL ÉLŐ TANULÓINK FEJLESZTÉSÉBEN

A nevelés, fejlesztés tervezése az általunk mért szociális alkalmazkodás illetve a szakértői bizottság által mért intelligenciaszint és egyéb mérhető képességek, továbbá a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képességprofil, valamint a tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon, a fejlődés folyamatos követésével.

A fejlesztésben, tanításban, a viselkedésproblémák megelőzésében és kezelésében különböző stratégiákat alkalmazunk, mint pl. a láncolás, a modellnyújtás, a problémamegoldó stratégiák tanítása, promptolás, szociális történetek.

Tanulóink számára egyéni motivációs és jutalmazási rendszert biztosítunk.

A gyermekek számára strukturált környezetet alakítunk ki, aminek alkalmazása bejósolhatóbbá, kiszámíthatóbbá, érthetőbbé és ezzel érzelmileg biztonságosabbá teszi a környező világot. Napirendek, vizuális időjelzők, folyamatokat megjelenítő vizuális algoritmusok elősegítik az autizmussal élő gyermekek önállóságát, lehetővé teszik a tevékenységrepertoár bővülését, a rugalmasabb alkalmazkodást, csökkentik a változásokkal szembeni ellenállást és szorongást.

Tanulási nehézség esetén az információ átadására a gyermek megértési szintjének megfelelő módszereket használunk. (írott instrukciók, folyamatábra, számítógépes oktatás)

A tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (a bevezető szakaszt követően a csoportos, illetve "frontális" tanítási helyzetben való tanulás).

5. TANULÁSI KÖRNYEZET

A tanulási környezet a somogyi tagintézményben

A tanulók speciális csoportba, osztályba járnak a Pécsi Meszesi Általános Iskola Vasas-Somogy-Hirdi Általános Iskolájának somogyi telephelyén. A speciális ellátást támogatja a tornaszoba, az egyéni fejlesztő terem, a sószoba, tan-konyha, és az étkező. Ezek a helyiségek vizuálisan akadálymentesítettek. (pl. az étkezőben színnel jelöljük a gyermek helyét, alaplapok segítik a terítést, az egyéni fejlesztőben külön megnyugvást segítő kuckó, trambulin, varázspalló, speciális stresszoldó eszközök, játékok, aromaterápiás szett állnak rendelkezésre) Diákjaink alkalmanként különféle közösségi programokban vesznek részt tipikusan fejlődő gyermekekkel (pl. tehetséggondozó programok, szakkörök, kirándulás, sport- és szabadidős tevékenységek).

A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból, tananyagrészekből felmentés), továbbá az eltérő fejlődést kompenzáló alternatív eszközök, módszerek igénybevétele az egyéni szükségletek szerint. (például kézírás helyett számítógép, tablet használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva).

Speciális csoportsajátosságok bármely szervezési forma esetén:

A szükséges pedagóguslétszám függ a csoportlétszámtól, a csoporttagok közötti hasonló szükségletektől, az egyéni fejlesztési szükséglettől és a viselkedésproblémák súlyosságától, gyakoriságától. Az egyéni fejlesztés, a szakszerű integráció, illetve az érintett tanulók minőségi ellátása csak megfelelő létszámú és képzettségű szakember jelenlétében biztosítható. Törekednünk kell a csoportok homogenitására. Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint további csoportbontást tehetnek szükségessé.

A tanulási környezet fizikai feltételei

Az autizmussal élő tanulóinknak a szenzoros ingerfeldolgozás sajátosságai miatt szüksége van vagy lehet a kevésbé megterhelő helyekre a tanteremben és egyéb iskolai helyszíneken.
A gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, asszisztensek, állandó, saját helyet alakítanak ki a tanteremben, szükség esetén pihenőhely, paraván, fülvédő elérhetőségét biztosítják.

Ha szükséges, az étkezés egyénre szabott megszervezésére is van lehetőség, azokban az esetekben, amikor a társas és fizikai környezet túlterhelheti a tanulót.

A tanulóinknak szükség szerint strukturált környezetet és személyre szabott vizuális környezeti támpontokat biztosítunk, beleértve a szünetek és a szabadidő megszervezésének támogatását is.

Az iskolán kívüli helyszíneken, programokon (utazás tömegközlekedési eszközön, színházlátogatás, koncert, mozi, kirándulás) való részvétel nehezítettsége miatt, ezekre a helyzetekre is kiterjesztjük azoknak a specifikus módszereknek és eszközöknek az alkalmazását, melyekkel fel lehet készíteni a tanulót a várható körülményekre, a viselkedéssel és teljesítménnyel kapcsolatos elvárásokra.

A tanulási környezet társas feltételei

A tanulási környezet meghatározó eleme a pedagógusaink kommunikációjának stílusa és tartalma:

Az autizmussal élő tanulók gyakran szó szerint értik a beszédet, ezért a pedagógusok és a gyermekkel foglalkozó más felnőttek pontosan és konkrétan fogalmazzák meg közlendőiket.

Kerüljük a kétértelmű, szarkasztikus, ironikus megfogalmazásokat.

A szokásosnál több időt hagyunk a hallottak feldolgozására, mert az autizmus esetében a verbális információ feldolgozása gyakran lassabb a szokásosnál.

A tanulók előzetes tájékoztatást kapnak, ha változás következik be az órák sorrendjében, helyszínében, a tanár személyében, a tanulókkal szemben támasztott követelményekben, mert ez jelentősen csökkenti a változások okozta stresszt, és elősegíti az alkalmazkodást és elfogadást.

Pedagógusaink természetesnek tekintik a gyermekek közötti eltéréseket viselkedésben, teljesítményben, és rámutatnak az autizmussal élő tanulók erősségeire, pozitív tulajdonságaira.

Az autizmussal élő tanulók szociális naivitásuk, szokatlan társas viselkedésük miatt fokozottan kitettek az iskolai bántalmazásnak. A bántalmazás megelőzésére különösen nagy figyelmet fordítunk.

Integrációban az autizmus ellátásban jártas gyógypedagógus feladata az intézményi közösségek informálása és folyamatos támogatása, a kortárs segítők felkészítése, valamint a kortársakkal való együttműködésben rejlő egyéb lehetőségek kiaknázása, a habilitációs fejlesztés biztosítása, a családdal való folyamatos kapcsolattartás megszervezése, kooperációban a gyermek pedagógusaival.

6.  A NAT ALKALMAZÁSA AZ AUTIZMUS SPEKTRUMZAVARRAL ÉLŐ TANULÓK NEVELÉSE-OKTATÁSA SORÁN

A Nat szakaszaihoz rendelt tanulási célok elérésére szükség esetén hosszabb időtartamot biztosítunk, egyes tartalmak hangsúlyosabban jelennek meg. A többlettartalmakat, mint az önismeretet, társas viselkedést, a spontán, funkcionális kommunikációt, egészségnevelést és munkakészségeket speciális habilitációs órakeretben tanítjuk.

Az egyes tanítási területekre vonatkozó sajátos eltéréseket az egyéni fejlesztési tervekben rögzítjük.
A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges. Az olvasás tanítás Meixner módszerrel történik. A beszédészlelési –és beszédértési nehézségekkel diagnosztizált tanulók speciális kiegészítésekkel két tanév alatt sajátítják el az olvasás és írás tananyagot.

A tanulókat egyéni szükségleteiknek megfelelően valamint a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján, mentesíteni kell a tananyagrészek vagy tantárgyak minősítése és értékelése alól.

Az alapkompetenciák megszerzése és megszilárdulása gyakran tágabb időkeretben valósul meg, mint a tipikus kortársak esetében. Az alapkompetenciák fejlesztése is az egyéni felmérésen alapuló egyéni fejlesztési terv szerint történik.
A beszéd, olvasás, írás, szövegalkotás, mennyiségekkel, számokkal, idővel kapcsolatos ismeretek elsajátítása gyakran mechanikus, ezért fontosnak tartjuk a megszerzett ismereteket valós élethelyzetekben alkalmazni.

7. AZ ISKOLAI FEJLESZTÉS SZAKASZAI

Óvoda–iskola átmenet

A szülők bevonása és aktív részvétele nagyban elősegíti a zökkenőmentes átmenetet.

Az átmenetek az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek számára különösen nehezek. A változások, újdonságok megértése, elfogadása jelentős stresszt jelent. Az óvodából az iskolába való átmenet gondos előkészítést és a folyamatban részt vevő valamennyi szereplő szoros együttműködését kívánja meg.
Iskolánk igyekszik megismerni a gyermek egyéni szükségleteit, és próbál körültekintően felkészülni a gyermek fogadására.

Az átmenetet segítő eszközeink:

szülői kérdőív,
szülő interjú,
előzetes iskolalátogatás,
vizuális felkészítés,
próbanap

Az 1–4. évfolyam kiemelt céljai és nevelési-oktatási feladatai

Egyes tanulóknál az automatizált alapkészségek eléréséhez tágabb időkeret biztosítása szükséges, pl. a sikeresen befejezett 1. évfolyam ismétlése.
Fejlesztési területek:

a) Kommunikáció/szociális viselkedés

- Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel).

- Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása.

b) Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás

- Alapvető készségek kialakítása (étkezés, tisztálkodás, öltözködés).

c) Kognitív fejlesztés

Elemi ismeretek, fogalmak.

Elemi logikai műveletek és összefüggések tanítása.

Szociális kognitív készségek fejlesztése.

Egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között (pl. játék-, használati és taneszközök célszerű használata).

Általánosítás képességének fejlesztése.

Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása.

Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata.

Képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben stb.

d) Viselkedésproblémák kezelése

Viselkedésproblémák megelőzése.

Alternatív viselkedések kialakítása.

Az alapfokú képzés második szakaszának - felső tagozat: 5–8. évfolyam – feladatai

Az alsó tagozatból a felső tagozatba való átmenet típusos nehézségekkel jár az autizmussal élő tanulók számára. Különösen nagy nehézség, hogy az alacsony gyermeklétszám miatt ideiglenesen csak más intézményekben folytathatják tanulmányaikat diákjaink.

Az átmenet támogatására stratégiákat dolgoztunk ki. Alkalmazásuk hatékonysága a fogadó intézmény rugalmasságának függvénye.

A somogyi telephely átmenetet megkönnyítő javaslatai:

Az új tanárok felkészítése a tanuló fogadására esetmegbeszélések során.

Kortárssegítő program működtetése.

A tanuló felkészítése a változásokra a család bevonásával.

A szülők, majd a gyermekek számára hospitálás biztosítása a fogadó intézményben.

Konzultáció a fogadó intézmény gyógypedagógusával.

Egyéni tanulási ütem és stílus ismertetése a fogadó intézménnyel.

Számítógép használatának engedélyezése kézírás helyett.

Hosszabb időkeret biztosítása a feladatok megoldására.

A tanulási feladatok strukturálása, pl. egyszerre egy probléma prezentálása.

A képességeket meghaladó feladatok kerülése, sikerélmény biztosítása.

8. DIFFERENCIÁLÁS - EGYÉNI TANULÁSI UTAK - ERŐSSÉGEK - FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK

Fontos feladatunknak tartjuk a személyre szabott tanulás biztosítását tanulóink számára.
Az autizmusszempontú akadálymentesítés, az adaptált tananyag, a differenciált tanulásszervezési módok alkalmazása tapasztalataink szerint szükséges alapfeltételei az iskolai kudarc megelőzésének.

A fejlesztési elvekben foglaltaknak megfelelően nem törekedünk a kiemelkedő képességek egyoldalú fejlesztésére, hiszen ezzel önmagában nem segítenénk elő a későbbi adaptációt. Megpróbáljuk a jó/kiemelkedő képességeket, a speciális érdeklődést a gyermek motiválására használni.

Fejlesztendő területek

Szociális kommunikáció

Szükséges a szociális-kommunikációs készségek direkt módszerekkel történő, közvetlen tanítása és a társas megértés fejlesztése.

Önállóság és autonómia

A nehézségek kompenzálása érdekében prioritást kap az önállóság kialakulásának támogatása az élet minden területén, együttműködésben a családokkal.

Adaptív viselkedés támogatása

A beilleszkedési nehézségeket eredményező viselkedések hátterében a következő leggyakrabban előforduló okok állnak: kommunikációs nehézségek, fokozott érzékenység bizonyos környezeti ingerekkel szemben, a szociális megértés hiánya, változások megértésével, elfogadásával kapcsolatos nehézségek. Feladatunknak tartjuk, hogy a családdal egyetértésben rangsoroljuk a nem kívánatos viselkedéseket súlyosság és fontosság szempontjából, majd megoldási stratégiát dolgozzunk ki.

9. ÉRTÉKELÉS, CÉLOK, TANULÁSI EREDMÉNY

Az autizmus spektrumzavarral élő tanulókra jellemző típusosan egyenetlen képességprofil miatt egy tanulási területen belül is előfordulhatnak szélsőségesen eltérő teljesítmények.

A tanulási eredmény értékelésénél elsősorban a tanuló önmagához mért fejlődését vesszük figyelembe, valamint azt, hogy a megszerzett tudást képes-e önállóan, rugalmasan, élethelyzetekben alkalmazni.

A mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója az autizmussal élő tanulóinknál alapvetően módosul. A mérések elsősorban diagnosztikus jellegűek. Tájékoztatnak a gyermek állapotáról, mérik a fejlesztés, nevelés-oktatás eredményességét, meghatározzák annak további irányát.

Az érdemjegyekkel történő visszajelzés mellett egyénre szabott, szöveges fejlesztő értékelést alkalmazunk. Az 1. évfolyamon negyedévenként, magasabb osztályfokokon félévenként. A visszajelzések pozitív tartalmúak. Igyekszünk a sikerességet elősegítő ötleteket megfogalmazni a diákok számára.

Az értékelésnél és minősítésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a tanuló önállóbbá vált-e, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni a mindennapi életben. Mérőeszközeink az informális pedagógiai felmérések különböző típusai.

10. EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSALÁDDAL ÉS MÁS PARTNEREKKEL

A családdal és más partnerekkel való szoros partneri együttműködés az autizmusspecifikus ellátás alapja. Fontos, hogy a családtagok és az ellátásban részt vevő szakemberek kölcsönösen informálják egymást a tanuló fejlődéséről. A szülők nélkülözhetetlen információkkal szolgálnak a tanuló egyedi fejlődéséről, motivációjáról, ezért a sikeres szakmai munka elképzelhetetlen a család bevonása nélkül. Az összehangolt nevelési célok, a következetes elvárások, a tanuló viselkedésének és teljesítményének közös értékelése nagymértékben hozzájárul a további integrációra való sikeres felkészüléshez.

SNI utazási költségtérítés tájékoztató

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. tv. (Ebtv.) 22.§ (4) bek. alapján:

" A sajátos nevelési igényű gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár."

(7) bek. alapján: " Helyi utazás költségeihez támogatás nem jár."

A sajátos nevelési igényű gyermek abban az esetben jogosult ellátásra, ha tanulmányait a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által meghatározott nevelési-oktatási intézményben végzi, melyet az nevelési -oktatási intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (Utazási utalvány betétlapja) igazolja. (Vhr.11§ (6), (6a) bekezdés)

Az Ebtv. végrehajtására kiadott 2017/1997.(XII.1.) kormányrendelet 11§- ának (12) bekezdésében foglaltak alapján megállapítható utazási költségtérítés igényléséhez a kísérőnek a többszöri (a kísért biztosított nélküli) utazás szükségességét indokolnia kell. (nyilatkozat)

SNI tanuló tömegközlekedéssel történő utazása esetén 90 %-os utazási kedvezmény igénybevételére jogosult, melyhez az iskola állít ki igazolást, hogy a gyermek és kísérője azt igénybe tudja venni. (lásd melléklet)

Amennyiben a Szakértői Bizottság által kiadott utazási utalvány gépkocsira szól, és az iskolának tudomása van arról, hogy az SNI tanuló kísérője 4-szer utazik (a gyermeket iskolába viszi, majd hazamegy, tanítás végén a gyermekért utazik, hogy hazavigye) az iskolának az utazási utalvány betétlapján is igazolnia kell. A betétlapon a kísérőnek is nyilatkozni kell a gépkocsival történő, napi többszöri utazás indokáról.

A Nyilatkozatban foglalt indokolást vizsgálni kell, mivel a döntés meghozatalához szükséges bizonyítékot tartalmaz, ezzel igazolja a többszöri utazás szükségességét. Amennyiben a nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz, a kísérő részére nem állapítható meg az utazási költségtérítés, igényét el kell utasítani.

OEP utazási utalvány betétlap

https://www.neak.gov.hu/data/cms1002696/PEO.50.K.pdf

Egy tanító jegyzetei - iskolaérettség

Hozzájáruló nyilatkozat  - fénykép -és videofelvétel készítéséhez

Diákigazolvány igénylés

A diákigazolvány díjmentes, és minden olyan tanuló igényelheti, aki aktív  tanulói jogviszonnyal rendelkezik. Az igénylés benyújtása előtt szükség van a tanuló fényképének és aláírásképének rögzítésére, amely bármelyik okmányirodában kezdeményezhető. A diákigazolvány-igénylést az okmányirodában kapott NEK adatlap (Nemzeti Egységes Kártyarendszer adatlap) birtokában kell kezdeményezni az intézményi ügyintézőnél (Vasas, Bencze J.u.13/1.- Sziklai Balázs), aki az elektronikus rendszerben továbbítja az igénylést.

GYOD igénylés

A GYOD igényt az alábbi szerveknél lehet benyújtani:

• az igénybe vevő lakhelye szerinti járási hivatalnál
• a lakhely szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál
• kormányablaknál

Az igénylés menete

A kérelmet az Igénybejelentés gyermekgondozási díjra nevű nyomtatvány kitöltésével lehet benyújtani, amely letölthető a kormányhivatalok honlapjáról vagy személyesen kérhető valamennyi járási, polgármesteri hivatalnál vagy kormányablaknál.

Az igénybejelentő mellé az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

• 6 év alatti ápolt gyermek esetén a magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolás, amely tartalmazza a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek állapotát, önellátási képességének a mértékét
• 6. életévét betöltött gyermek esetén a háziorvosi igazolást arról, hogy a gyermek tartósan betegnek vagy súlyosan fogyatékosnak minősül
• ha a gyermek oktatási intézménybe jár, úgy az intézmény vezetőjének az igazolását, az intézményben való tartózkodás időtartamáról (4 órát nem meghaladó időtartam)
• 6. életévét betöltött gyermek esetén nem kell csatolni a háziorvosi igazolást abban az esetben, ha a gyermek fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy rokkantsági járadékra jogosult